A kutak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 1. mellékletének 26. pontja szerinti vízilétesítmények. Fő szabály, hogy kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez engedély szükséges. Az engedélyezési eljárás lefolytatására a vízügyi hatóság  (Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4027 Debrecen, Böszörményi út 46-56.) vagy a helyi önkormányzat jegyzője jogosult. Annak eldöntése, hogy mely hatóság jogosult az adott ügyben eljárni, az ügy részleteinek ismeretében lehetséges.  A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• nem érinthet a kút helye vízbázisvédelmi védőterületet,
• a kút csak talajvizet és/vagy parti szűrési vízkészletet használhat fel, karszt- vagy rétegvízkészletet nem vesz igénybe,  
• a kútból maximálisan 500 m³/év mennyiséget lehet kitermelni,
• a kút épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van,  
• magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja.

Házi ivóvízigény: a polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.

• a kút nem gazdasági célú vízkivétel céljából létesül

   Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igény elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága hatáskörébe tartozik a kút engedélyezési eljárása.

.A jegyző által kiadható engedélyek

Milyen kútra kell engedélyt kérni a jegyzőtől?

Minden újonnan létesítésre kerülő, jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra engedélyt kell kérni.

Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles,  amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.

Az 1992. február 15. előtt létesített kutak esetében:

• arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell kérni,
• arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell kérni,
• minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni

Vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélykérelem benyújtása:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. melléklet II. szerinti műszaki adatokat.

Az utólagos engedélyezés esetében (fennmaradási vagy üzemeltetési engedély) a jelen állapotot kell vizsgálni, vagyis, hogy a kút megfelel-e a hatályos előírásoknak.

A fúrt kút esetében a  dokumentáció beadásánál elegendő a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet  13.§ (2) bekezdésében megjelölt kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember közreműködése (kútfúró költségét kell a kérelmezőnek fizetni), nem szükséges mérnöki kamarai tagsággal rendelkező tervező igénybevétele.

Ásott kút engedélyezéséhez, fennmaradási engedély ügyintézéséhez NEM kell kútfúró végzettségű szakembert igénybe venni, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, a dokumentációt aláírhatja.

A kérelemhez mellékelni kell:

• ivóvízigény esetén a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekere vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm.rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredménye
• helyszínrajz,
• legalább 2 db fényképfelvétel a kútról és környezetéről
• Fúrt kút esetében, ha vízjogi létesítési engedély alapján történt a kivitelezés, a Kútr. 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása. (jogosultsággal rendelkező szakember vonatkozó oklevele/bizonyítvány másolata)

A kérelem írásban postai úton, személyesen vagy elektronikus ügyintézés keretében E-Önkormányzat portálon keresztül terjeszthető elő   (e-mailről érkező beadvány nem felel meg az írásbeli kapcsolattartás követelményének).

Illeték és díjfizetési kötelezettség
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

Engedélyezési eljárás elmulasztásának következménye
Aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig is terjedhet. Természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.  

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2021. január 01. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

Üzemeltetési/fennmaradási engedély iránti kérelem 

Földes, 2023. április 3.

Dr. Polgárné dr. Katona Gabriella
jegyző