„Természetvédelem és gazdálkodás a Biharban

 Az alföldi táj, így a Bihari-sík arculatát is egykor a klimatikus viszonyok mellett elsősorban a vízmozgások, a folyók áradásai határozták meg. Az ember már igen korán megpróbálta a természet nyújtotta adottságokat a maga javára fordítani, módosítva ezzel természeti környezetét. A Bihari-sík képe akkor változott meg igazán, mikor a népességszámmal párhuzamosan megnőtt az igény a mezőgazdaságilag hasznosított területek iránt, amely maga után vonta a lápos, mocsaras vidékek lecsapolását, majd a folyók szabályozását, gátak közé szorítását, végül a terület nagy részén a belvíz elvezetését. Természetesen a szántóterületek térnyerése és a vizes élőhelyek eltűnése csökkentette a Bihar természeti érétkeinek egykori gazdagságát, azonban sok más területtel ellentétben, egyrészt természeti adottságainak köszönhetően, másrészt a lakosság hagyomány követése, a tradicionális gazdálkodási formák megőrzése folytán egy változatos élővilágú, védendő értékekben bővelkedő, sokszínű táj alakult ki és maradt fenn ezen a vidéken.

A mai kép kialakulása és a természeti értékek megőrzése - közvetve vagy közvetlenül – jó részt a gazdálkodó embereknek köszönhető. A gyepterületek hosszú távú fennmaradását az extenzív legeltetés és a kaszálás tette lehetővé, de a változatos, környezet- és természetkímélő szántóföldi művelés is élőhelyet biztosít számos védett vagy fokozottan védett élőlénynek.

A legfontosabb természeti területek nagyobb része csak 1998-ban, a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet megalakulásával került természetvédelmi oltalom alá. Bár a védett terület nagysága meghaladja a 17.000 hektárt, a Bihari-sík védendő területeinek kiterjedése ennél jóval több. Ezt is szem előtt tartva kerültek kijelölésre 2004-ben a Natura2000 területek (mintegy 81 600 ha), melyek magukba foglalják a térség természeti területeinek zömét, majd 2009-ben a Magas Természeti Értékű Területek, mely a környezet-, és természetvédelmi szempontból is kívánatos gazdálkodási módok elterjedésére ad lehetőséget.


Fotó: Ványi Róbert -Változatos bihari táj Földes közelében

Mivel a védett vagy védendő területeken a jelenlegi állapot csak a megfelelő gazdálkodás fenntartásával képzelhető el, a természetvédelem számára fontos, hogy a Natura2000 és Magas Természeti Értékű Területek kijelölésével a gazdálkodók olyan előnyre tehessenek szert, mely biztosítja tevékenységük hosszú távú fenntarthatóságát.   

Natura 2000 területek a Biharban

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, mellyel egyúttal kötelezettséget vállalt arra, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba is beépíti. Természetesen ennek a folyamatnak ki kellet terjednie a hazai természetvédelmet szabályozó jogszabályokra is, aminek megfelelően a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, azaz a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. A Madárvédelmi Irányelv célkitűzése az Európai Unió tagállamai területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Az Élőhelyvédelmi Irányelv alapvető célja a biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás megőrzése, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása.


Fotó: Vadász Sándor – piroslábú cankó

A Natura 2000 egy olyan nagy területű, az Európai Unió által létrehozott, annak tagállamaira korlátozódó ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű vadon élő állat- és növényfajok, valamint a természetes élőhelyek védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását vagy azok természetvédelmi szempontú fejlesztését, helyreállítását. Közösségi jelentőségű állat-, vagy növényfajnak minősülnek a két uniós direktíva mellékleteiben meghatározott fajok, illetve élőhelytípusok. Ezen fajok - 36 növény-, 91 madárfaj, valamint további 105 állatfaj - állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, illetve 46 élőhelytípus elhelyezkedése alapján kerültek hazánk Natura 2000 területei kijelölésre.

Hazánkban a kijelölés az ország csaknem 21%-át érintette, így Magyarország területének több, mint az ötöde a Natura 2000 hálózatának része.


Fotó: Vadász Sándor - Bíbic

Földes határában előfordulóNatura 2000-es terület:

- Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek egyes jelölő madárfajok védelme szempontjából kiemelkedően fontosak. Ezek a területek jellemzően egybefüggőek és hatalmas kiterjedésűek, figyelembe veszik az adott fajok élőhelyválasztását, évszakos mozgását. Ennek megfelelően ezek magukba foglalhatnak kiterjedt szántó területeket vagy akár településeket is. A Bihari-síkon egyetlen ilyen terület van, a Bihar Különleges Madárvédelmi Terület (HUHN100003), melynek kiterjedése több mint 73.000 hektár. Itt a kijelölés alapját a túzok (Otistarda) szolgáltatta, mely a Bihar-sík és egyben Magyarország egyik legfontosabb természetvédelmi értéke.
- Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek azok a területek, ahol az egyes jelölő fajok és jelölő élőhelyek előfordulnak. Ezek a területek jellemzően kisebbek, mozaikosabbak, hiszen legtöbbször az adott élőhely határát követik. Földes határát egy ilyen terület érinti, mely jellemzően gyepjeinket és szikes mocsarainkat foglalja magába.

Kaba-Földesi gyepek (HUHN20093)”

Forrás: Simay Gábor, Vasas András, Tőgye János, Bona Gabriella, Szűcsné Harsányi Judit (2009) Természetvédelem és gazdálkodás a Biharban