Református templomunk több száz éves múltra tekint vissza. Az 1700-as években még csak harangláb állt a helyén, majd a haranglábat épülettel kötötték össze 1769-ben. A hívek számának gyarapodásával a templomot többször bővítették. 1868-ban három harangot öntettek, 1870-ben új toronyórát építettek be a kőtoronyba, 1894-ben Angster József pécsi orgonakészítő orgonáját helyezték el. A háború miatt elrekvirált két harang helyett a gyülekezet 1923-ban öntetett újakat. Karácsony Imre szolgálata idején a főépületet és a toronygombot újították fel. A II. világháború után a belövéseket is el kellett tüntetni. Márton Károly, Széll Sámuel és Kovács András lelkipásztorok 1945-tól napjainkig – a presbitérium és a gyülekezet áldozatkészségéből – felújíttatták és megszépítették a templomot, mely a község legrégebbi közösségi épülete. A toronygomb iratai bizonyítják építésének és javításainak körülményeit. Igazi kordokumentumként bemutatják a református egyházközség és a kuriális nemesi község helyhatóságának tisztikarát, a település egyéb területein működőket.
Forrás: Kulturális örökség Határozat száma: FÉB/3/2015. (02.04.) határozat

2020. évben a részleges felújítást Magyarország Kormánya és a Tiszántúli Református Egyházkerület támogatásával, valamint a gyülekezeti tagok adományaiból sikerült megvalósítani, mely keretében a toronysüveg horganyra, a templomtető újból vörös tetőcserépre lett változtatva.