Földes nagyközség címere
Földes, mint kuriális nemesi község közbirtokos nemessége 1537-ben már községi joghatóságot gyakorolt, amely a 17. században tovább fejlődött. Földes már 1652-ben saját címerrel és pecsétlenyomóval rendelkezett. Az Országos Levéltár címer- és pecsétlenyomó-gyűjteményében már 1712-ből származó földesi címer és pecsétnyomatok is találhatók.
A címer leírása:
Heraldikailag jobbra forduló és szembenéző bárány felemelt jobb lábbal, fölötte hatágú csillaggal. A bárány maga igen régi keresztény szimbólum (Isten báránya), s több címerünkben, így a debreceniben is előfordul. Egészen bizonyos, hogy még a reformáció előttről származik.
A földesi címer érdekessége, hogy a bárány - Jézus Krisztus jelképe - azért emeli fel jobb lábát, mert azzal eredetileg húsvéti zászlót tartott, s a feje körül a szentséget jelképező arany korong lehetett. Ez utóbbiak nyilván a reformáció felvétele következtében maradtak el a község címeréből, amikor a község a 16. század második felében református hitre tért.
Az 1898-as törvény alapján felállított Országos Községi Törzskönyvi Bizottság Földes címerhasználatának jogosságát illetően vizsgálatot folytatott le, mely alapján 1908-ban lényegében „jogosnak és helyénvalónak” találta Földes címerhasználatát, amelyet még ebben az évben véglegesnek el is ismert.
A jóváhagyott címer a következő:
Mivel a régi, valóságos címerről van szó, azt rendes címerpajzsba foglalták, amelynek színe kék. Alsó harmadát zöld pázsit teszi ki, a bárány a leírt módon, természetes színekkel van ábrázolva, a pajzs heraldikailag bal oldalán pedig hatágú aranycsillag látható.
Földes nagyközség zászlaja
A nagyközség zászlaja téglalap alakú, 1,46 m hosszú (rudazattal együtt), 1 méter széles, a zászlórúd felőli oldal kivételével körben 4 cm-es piros-fehér farkasfogas díszítés szegélyezi.
A zászló fehér színű selyemből készül. A zászló egyik oldala mértani közepén selyem rátétes gépi hímzéssel a nagyközség címere látható 28x36 cm-es méretben. A címert 8 cm-es aranysárga hímzésű betűkkel felül félkörben a „Földes” felirat övezi.
Millenniumi emlékzászló
A Magyar Köztársaság Kormánya 2000-ben, az ezeréves államiságunk tiszteletére – az összetartozás jelképeként – minden települési önkormányzatnak millenniumi emlékzászlót adományozott.
Településünkön a zászló átadására 2000. április 14-én (Földes Napján) került sor. A református templomban megrendezett ünnepségen a kormányt - a képviselő-testület felkérésére - Martonyi János külügyminiszter képviselte.
Az emlékzászló leírása:
A zászló fehér színű, egylapos (csak az egyik oldalán díszített), bélelt, fényes szatén anyagból, arany – ezüsthímzéssel ékes, szélein nemzeti színű applikációval készült. Formája fekvő téglalap. Rövidebb, függőleges irányú oldala 90 cm, vízszintes irányban 135 cm hosszú.
A zászló centrálisan, 50 cm-es sugarú körében országunk címere van elhelyezve, a zászló közepétől kiinduló ezüstsugarak láthatók.
Államiságunk fennállásának 1000 éves jubileumát a címer köré rajzolt Magyar Millennium körfelirat jelzi. A címer alatt aranyszínű tölgy- és cserágak között „2000” felirat a kettős jubileum évszáma. A zászló két vízszintes oldalán – a széleken – hímzett és applikált, nemzetiszínű, 5 cm széles szegély van. (Az 1848-49-es szabadságharc első önkéntes pesti honvédzászlóalj zászlaját is ez díszítette.) A zászló alsó szélét aranyszínű 7 cm széles rojtpaszomány zárja le.
A zászlóhoz tartozó zászlószalag egyik szárán a millennium védjegye, a jogar (a koronázási jogar a forma és az ötvös technika alapján a XI. század elején készült, minden bizonnyal Szent István király számára) és ismét a Magyar Millennium 2000 felirat, a másikon az adományozó Magyar Köztársaság Kormánya felirat szerepel. A szalag hossza 280 cm, szélessége 13 cm.
A zászlószalag tartozéka a 200 cm hosszú, 13 mm széles nemzeti színű pamutatlasz szalag, mely a megkötött masnit erősíti és díszíti.
A zászlórúd fából készült, két részből állítható össze. Hossza 200 cm, átmérője 3 cm.
A Magyar Millennium Kormánybiztosának, dr. Nemeskürty Istvánnak külön kérése, vágya volt, hogy a zászló fehér színű legyen: ez ugyanis a középkor óta az összetartozás jelképe. A középkori csatákban az ágyúk és puskák tüzében keletkezett füstgomolyban csak a kivillanó fehér zászló segítette a katonákat, hogy merre vannak az övéik. Így, ha a Millenniumi Emlékzászlót látjuk felvillanni, érezhetjük azt, hogy a mieink között vagyunk, otthon vagyunk.